Ende

Végszó

Hát ez is eljött... tegnap megvolt az utolsó munkanapom, holnap pedig irány haza. Valahogy április elején nem hittem, hogy ez a nap valaha is eljön. De hát a fizika törvényei nem változtak meg Münchenben sem, így az idő szépen elbattyogott... Hogy gyorsan-e, vagy nem? Nem is tudom. Ha hirtelen rá kellene vágnom: igen, piszok gyorsan elszaladt ez az 5 hónap. Sokkal gyorsabban, mint hittem. De ha belegondolok, hogy mennyi minden történt ez idő alatt, akkor már nem is tűnik egy pillanatnak az egész.
Hogy várom-e, hogy hazamenjek? Igen, nagyon... mostanra már rengeteg minden és mindenki hiányzik otthonról. Egyenlőre elég volt ennyi a németekből... nem megyek bele a részletekbe, mert igazából nem távozom rossz szájízzel, de egyszerre ennyi pontosan elég volt, köszönöm. És azt hiszem kiéltem a "külföldön élés" mániámat :) Hisz éltem egyedül, éltem külföldön, éltem koleszban, "nyugaton", menő helyen, nagy városban, dolgoztam mint egy felnőtt ésatöbbi. Azt hiszem ez pont így volt jó, kellett ez nekem :) Bár nem mondanám, hogy most már tudok főzni és önállóbb sem biztos, hogy lettem... de később nem lesz rinya, hogy ez meg az kimaradt az életemből :)
Nem mellesleg innen is számtalan dolog fog hiányozni. Az Alpok. Soha nem láttam még olyan szép tájat, mint az Alpok lankái, hegycsúcsai, tavai, tehenei :) És az a rengeteg zöld... azt hiszem erről a bizonyos zöldről, most már mindig a bajor táj fog eszembe jutni :) No meg persze München, Schwabing, az imádott Englischer Garten, a bajor konyha (Breze, Weißwurst, Leberkäse...), a hangulatos sörkertek, a Radler, a bicikliutak... és még sorolhatnám. Igazán szerencsésnek mondhatom magam, hogy itt élhettem. Egy percig nem bántam soha és nem is fogom! München pedig mindig a szívem csücske marad... (hogy patetikusan fogalmazzak :) )
Talán egyszer még visszajövök, hisz kitudja és nem is a Világ végén van. Vagy máshová Németországba. De most csak egyet tudok: haza akarok menni, de ehhez össze kell pakolnom :)
Köszönöm, hogy követtétek a blogom! Igazán jól esett, hogy nem csak magamnak parádézom. Ki tudja, az is lehet nem ez az utolsó utinaplóm... ;)
Ha pedig később tévedsz erre kedves "idegen", remélem hasznát tudod venni egy-két információnak és te is ugyanúgy beleszeretsz Bayern-be, mint ahogy én.

Viszlát otthon! :)

"mivanvelem?"

Elvagyok, jól vagyok. Hol is kezdjem?...

Véget ért a nagy látogatások időszakának, így újra egyedül éldegélek (és blogolok ;) ) Jó volt, hogy voltak kint, sokkal gyorsabban telt az idő és végre jókat ettem :P Most meg persze nem tudok hirtelen mit kezdeni a szabadidőmmel és újra vackokat eszem. Ráadásul a nyári szünet miatt már csak 5-ig dolgozom minden nap. Jut is eszembe, már csak 2 hét van a végéig. Hát ha nem erre mondják, hogy rohan az idő, akkor semmire... (bár közben nem mindig érzem, hogy megmozdul az idő) Amúgy a táborunknak szombaton vége lett. Nem is tudom, hogy örüljek-e neki. Az első pillanattól szinte ezt vártam, hisz nem véletlen nem mentem tanárnak, másrészt meg így rengeteg idő szabadult fel a munkahelyen, aminek következtében egyszerűen halálra unom magam mindennap az irodában és ebben fáradok ki. Amúgy a táborról is van egy kis blogocska itt, ha valakit érdekelne.(GLS- Hoki a mi profilunk) Jó volt azért, csak a munkatárs srácot sokszor egy kiskanál vízbe belefojtottam volna, ha nem kapnék érte 20 év letöltendőt. Annyira elviselhetetlen volt néha, hogy el sem tudom mondani.
Amúgy a koleszban sem futnak túl jól a dolgok. A vezetés egyszerűen kiborító. Szerettem volna szombaton kiköltözni, de erre úgy elkezdett velem kiabálni, mintha gyilkosságra készülődnék... betegek ezek a németek. Belebetegednek a saját szabályozottságukba... Persze ez csak az egyik véglet! A munkatársak és a "felettesek" nagyon jó fejek és teljesen tisztán gondolkodnak. A koleszhoz vissza: teljesen elegem van, hogy örökké zaklatnak a konyha miatt, mert állítólag "szalmonellát lehet kapni olyen piszkos". Közben meg semmi különös, csak élünk benne, használjuk. Csak éppen nem "német-tiszta", nem olyan mint egy kórház. Ja, meg persze felújítják a koleszt (ez is német mánia) és mindennap reggel 7-kor bajor üvöltözésre és zúgó motorra ébredek. Kellemes.
Amúgy jól vagyok tényleg :) Még mindig imádom Münchent és teljesen elolvadok minden alkalommal, amikor meglátom az Alpokat :) És úgy szeretem, hogy minden zöld...
De azért jó lesz már hazamenni! Ilyenkor tudja csak meg az ember, hogy nem is olyan szörnyű a mi kis hazácskánk. Pont attól jó, hogy nem tökéletes (és nem is próbál az lenni :D) Hiányzik már a "kelet romantikája"... Meg Szeged, a Dugó tér, a traccspartyk, Kismocsok, egy jó kis bableves, a maradtoni JB-estek, a Túró Rudi, a varrás, foltvarró foglalkozások, az olcsó árak, na meg persze nem is beszélve a barátaimról, kiscsaládomról és egy bizonyos személyről... jó lesz már hazamenni, no :)

Zárásként meg - hogy ne legyen olyan szentimentális a végszó- fotók a múlt hétről:

Igazi piknik az Englischer Garten-ben
Voltunk a Sommerfest-en az Olympiaparkban. Felültünk egy olyan szerkezetre, hogy fejjel lefelé lógatott a víz felé! Soha többé asszem... de azért jó volt!


Éva, sztárt csinálok belőled ezzel a képpel! :) (Schliersbergalm)


Nem sokára már élőben csodálhattok meg! :) Addig is legyetek jók és élvezzétek ki a nyar utolsó heteit. Hisz én is azt teszem ;)

A becsület hősei

Még anno, mikor Augsburgba értem sokkolva ért, hogy szinte minden bolt kipakolja az áruját a bolt elé. Kis kosarakban sorakoznak egymás mellett a portékák a kirakat előtt. Könyvek, mosóporok, krémek, ruhák, kinek mi van. És sokszor nem is valami olcsó, bóvli áruról van szó. Pl. a Müller drogéria előtt egy majdnem 20 eurós krém volt kitéve. Sokkoló és szinte felfoghatatlan "keleti" szemmel mindez. Miért nem lopják el kosarastól az egész cuccot???? Miért, miért, miért???? Csak gondoljatok bele, hogy mi lenne nálunk otthon a szituáció, ha egy bizonyos társadalmi réteget a következő látvány fogadna: (nyugodtan engedjétek szabadon a fantáziátokat ;) )

Bár az is lehet, hogy csak én furcsálom a dolgot és csak én vagyok túl gonosz előitéletes... de ha itt lennétek látnátok mennyire nem vigyáz senki ezekre a cuccokra. (Talán azért mert nem is szükséges) Az emberek megfogják az árut, amit meg akarnak venni, bemennek a boltba és szépen kifizetik. Na, szerintetek működne nálunk? Bár egyszer már láttam ilyet a békéscsabai Müller előtt. Nem tudom, hogy hogyan vált be.

Ami még jobban "fura" dolog: a szedd magad virág dolog. Adott egy pl. karvirágmező. Odabattyog a hősünk, leszedi a virágot, amire szüksége van, majd odamegy a terület szélére, ahol egy kassza várja és szépen bedobálja a megfelelő mennyiségű eurócskákat. (Ki van írva, hogy melyik virág mennyibe kerül.) Nincs senki a közelben, nincs aki felügyelje. Ott egy összetákolt persely és kész. Szerintetek?
Keleten ugyanez a történet: éjszaka megérkezik hősünk és családja, gyors leszedik az összes virágot -még akkor is ha ki sem fejlődött-, bevágja a furgonba, majd rendkívül nagy kreativitással kiszedi a már esetleg bedobott pénzt a kasszából -B eset: elviszi a kasszát úgy ahogy van- és másnap boldogan árulja a leszedett virágokat a piacon :) Ha bevalljátok, ha nem, de hát nem ez lenne nekünk természetes? A kelet romantikája :)

Englischer Garten - egy újabb oldal

Tudom, már igen sokat áradoztam hőn imádott parkomról, de hogy ti is lássátok, hogy ez sokkal több, mint egy átlagos park, mutatok még valamit.
A EG-n keresztül folyik egy un. kanális, ami az Isar folyó egyik ágacskája, ha jól tudom. Mindenesetre piszok hideg és nagy a sodrása, én nem is szoktam benne fürödni. Azon a helyen, ahol eléri a parkot a víz, ott valami víz alatti kialakításnak köszönhetően igen nagy mesterséges hullámok keletkeznek, amelyeket előszeretettel lovagolnak meg helyi vagány (és kevésbé vagány) szörfösök. Igen, jól olvastátok, szörfösök! Rendes szörffel, öltözékkel, mint ahogy az a tengeren szokás. Nyílván nem ugyanaz persze, de a környéken nem találkoztam még tengerrel, így gyakorlásra, hobbinak kiválóan alkalmas. Persze mindenhova ki van írva, hogy tilos fürdeni meg szörfözni, de valahogy ezt a szabályt nem tartják be a németek. Lehet, hogy mégis csak emberből vannak? :)

24

Nézzétek el nekem, de ez a bejegyzés most magam örömére van :)







:)

Tegernsee

Tegnap nyaraltam egy kicsit :) Mivel az idő tökéletesebbnél is tökéletesebb volt, így utam egy, az Alpokban lévő tóhoz vezetett. Nevezetesen a Tegernseehez. A már sokszor emlegetett BOBbal (így néz ki ez a híres-neves járgány) meg könnyedén megközelíthető, mindössze 40 perc Münchentől található a tó.
A munkámban a legjobb, hogy olyan helyekről tudok, amikről amúgy fogalmam sem lenne vagy csak hosszú évek alatt bukkannék csak rá. Hosszú éveim meg ugyebár nincsenek, így gyors ki is használtam a már régóta vágyott nyári napsütést és elmentem az un. Point strandra, Rottach-Eggern mellé. A strand különlegessége, hogy annak ellenére, hogy a hegyekben van a tó, homokos a partja. Így igen közkedvelt a bajor fiatalság körében :) Hát, őszintén nem gondoltam volna, hogy életemben először egy igazi homokos vízparton az Alpokban fogok napozni (és leégni, mint egy grillcsirke) Teljesen olyan érzésem volt, mintha Horvátországban lennék :) Fújt a hűvös szellő, hullámzott a víz, tűzött a nap... :) Nyaralás a nyaralásban.



A tárgyi bizonyíték, hogy ott jártam:

"Meglepő" módon itt is volt sörkert. Csak szebb kiadásban:

Alpok - Wendelstein

Hát igen, újra itt, újra egyesszám első személyben... No de lássuk mivel is teltek az elmúlt heteim! Hisz nem voltam tétlen....
Voltunk a BMW gyárlátogatáson (a látottak után mély tisztelettel nézek minden robotra, még a kenyérpirítóra is!), láttunk melegfelvonulást (szép volt :S )*, jehovás nagytalálkozót (no comment), voltunk minden fontosabb helyen Münchenben, Leopold utcai OpenStreet fesztiválon, 2 képtárban (Pinakothekban-vasárnap csak 1 euró és a neu nagyon jó, láttunk a Napraforgók képet is) ,azonkívül Andechsben (még mindig jót csapolnak :P ), eláztunk a Seefesten, a HB fesztiválon (ahonnan komolyabb mennyiségű korsóval távoztunk)... ésatöbbi, ésatöbbi... ja és persze a hegyekben :)
Végre az idő úgy, ahogy de jobb lett, így bátorkodtunk elmenni az Alpokba :) Ha valaki már látta az Alpokat, akár télen hófehérben, akár nyáron zöldben úszva, akkor az tudja, hogy miért vagyok annyira odáig minden egyes alkalommal, amikor meglátom. Imádom a bajor tájat, az Alpokkal meg egyszerűen nem tudok betelni...
Utunk célja Wendelstein volt. Könnyen megközelíthető az un. BOB vonattal, és még felvonó is felvisz a csúcsra, ami igen hasznos egy igazi alföldi leánynak :) Pláne, hogy a csúcs több, mint 1800 méter... Szóval úgy döntöttünk, hogy felfelé felvonózunk, lefelé meg túrázunk egy jót. (Max a gravitáció lehoz jeligére) Rongyos 23 euróért fel is vittek a hegycsúcsra 7 perc alatt. Na de a látvány... Hmmmm... Megért minden egyes centet!
Sajnos nem volt teljesen tiszta az ég, így a kilátás sem volt tökéletes. De így sem volt semmi ;) A hegycsúcson van egy időjárás-állomás (vagymi), valamint naná hogy sörkert és kiépített kilátó. Valamint a hegy körül egy un. Panoramaweg, amit gyors be is jártunk. Na, de mit beszélek ennyit, jöjjenek a képek!

Még lentről, a libegőhöz tartva
A libegőn:
Fent :)
Egy legendás hegymászó:
Hegycsúcson lévő kápolna:
A libegőn kivűl ilyen pályán haladó kivonattal is fel lehet jutni:

Lefelémenet ilyen helyen piknikeztünk, döglöttünk egy kicsit. Mit mondjak, nem volt rossz a kilátás. Azt is mondhatnám, hogy majestätisch volt :) Mint a képeslapokon...
És találkoztunk néhány "milka"tehénnel is
Hogy hogy a fenében kerülnek oda fel, az nem tudom...
Az egyik meg majdnem "megevett" :)
Később pedig ilyen helyre keveredtünk a "levágjuk a sarkot" akció során
Utunk célpontja Bayrischzell volt: egy "hűdebajoros" házikó

Hazafelé tartva kiszálltunk még Schliersee-ben és a naplementében, egy tóparti padon órákig ücsörögtünk egy üveg sör és Radler kíséretében... :)



-*Megj.: a "meleg" linkek csak és kizárólag Éva kedvéért ;) -

Új bejegyzés

Coming soon....

Hamarosan a érkezik! :)

előzetes:

Allianz Arena

Hétfőn elnéztem az Allianz Arena-hoz. A legcsekélyebb mértékben sem vagyok sorolható a focidrukkerek bármely válfajába (képzeljetek el örjöngő "ultra"-ként! :D ), de annyi spanyol gyerek érdeklődött már a stadion után, gondoltam megnézem én magamnak. 2005/06-os szezon óta ad helyet a híres-neves FC Bayern München és a TSV 1860 München csapatnak. Egyszerre akár 66000 néző is elfér a lelátókon. A közelben lévő egyik metró (U3) pont arraféle megy, így volt már "szerencsém" belebotlani a stadionba igyekvő szurkulók hadába... egy igazán fontos meccsre iszonyatos mennyiségű ember akar eljutni metróval. Ilyenkor külön emberek vannak kirendelve sok megállóba, hogy a metró egyáltalán el tudjon onnan indulni. Ja, és szerintem csak az útra egy rekesz sörrel jönnek a szimpatikusabbnál szimpatikusabb szurkolók. Persze talpig Bayern München szerelésben.
Mivel többet nem tudok mesélni a fociról, jöjjenek a képek:



Építészkémnek közelről:

Konkrétan bemenni nem tudtam a stadionba, hacsak nem akartam volna "Fußball Fan" körbevezetést rongyos 10 euróért. Hát nem akartam...
Viszont egy Byern München Fan boltba benéztem. Ez a hely kb. olyan lehet a szurkolóknak, mint nekem egy patchwork bolt :) (szép hasonlat) Minden, ismétlem minden kapható Bayern München színeivel, felírattal. Pólók töménytelen mértékben (akár divatos fazonban, rózsaszínben), párnák, rendszámtábla-tartót, feliratos Lederhose-t fogkefét, fogkrémet, és a jó Ég tudja még mit. (vagy mit nem...)

Ui.: Focirajongóktól utólag is elnézést, hogy ilyen "lyányosan" értekeztem csak a stadionról :)

"csakúgy" bejegyzés

Tudom, luxus manapság kimondani azt a szót, hogy "unatkozom", de ma unatkoztam ... nem dolgoztam, szakadt egész nap az eső, kitakarítottam, kimostam, bevásároltam és unatkoztam. Ilyen időben egyszerűen a koleszból sem lehet kimenni, nem hogy valami kiránduláson törjem a fejem. :(
Ezért gondoltam írok valamit, megmutatom a szobám mostani küllemét. Legutóbb elég kórházas volt a látvány. Mostanra belaktam, sőt lassan túl is növöm. Íme az egérlyukam:


A varrós "sarok" (na jó, asztal...)
A rajta lévő terítőből elméletileg egyszer nagytakaró lesz. Csak hát ugyebár a kézzel varrás nem megy olyan pik-pak...
És maga a takaró-"magzat": /sokkal élénkebbek a színei napfénynél, ami ugyebár ma elmaradt.../
Igyekszem minél jobban színesebbé, össze-visszává (fura szó) varázsolni, hogy egy igazi nagy nyári virágos mezőhöz hasonlítson mikor kész lesz. :) Vagyis n+1 év múlva... (1=tűzés éve) Lehet kicsit talán elsőre túl sok a káoszból és a színekből, de nekem nagyon tetszik és így érzem egységesnek, "katásnak". :)

Ha már a virágos réteknél tartunk, ezt szedtem ma:

Egy ilyen rét látványa után ugrott be a takaró ötlete. Na meg persze az elkeveredett velencei nyakláncom emlékére, ami teljesen ilyen volt :(

Életjel

Megvagyok, elvagyok, fáradt vagyok... Vasárnap beindult 3 tábor, reptéri transzfert csináltam, ami ahhoz képest, hogy még nem nagyon jártam reptéren, elég jól sikerült. Szaladgáltunk mint pók a falon, hogy A-ból B-be eljuttassuk a diákokat, gyerekeket, akik a világ különböző sarkából érkeztek. Persze sok csak angolul tud... amin ugyebár elméletileg már nekem is beszélnem kellene, de valahogy most nem fér az agyamba 3 nyelv. Éppen elég a német, most meg ez is.
No meg persze a mi táborunk Holzkirchenben is beindult, ahogy un. "Betreuer" vagyok. Vagyis programokat csinálunk, kísérünk és ami ezzel jár. Hát nem véletlen nem mentem tanárnak... már az első nap legszívesebb felrúgtam volna az egyik 14 éves elkényeztetett svéd libát. Persze vannak tök jó fejek is. Csak hát tinik, és ebből mindenki levonhatja a következtetést. Jó nekem az irodában a papírjaim közt és a pénzzel is szeretek "játszani", de ez már túl sok együtt. Arra meg nem is akarok gondolni, hogy vasárnap megint reptér, immár 4 tábor részére (beindul a 4. tábor is).
Ja, és persze az idő. Kitaláltunk tök jó szabadidős programokat, erre menetrendszerűen 13 és 15 óra közt elkezd szakadni az eső. Tegnap szakadó jégesőben(!) meneteltünk az uszodába. Ha meg a grillezést szakította ketté a vihar. Hihetetlen mennyi eső esik minden nap. Július van már és egyszerűen nem tudok elmenni sehova se kirándulni egy kicsit, sem napozni. És ez így van már kb. azóta mióta visszajöttem. Eső, eső, eső és eső. Hol vannak már az áprilisi és májusi napsütéses hetek, az englischer gartenes hétvégék... :( A koleszos egérlyukam meg nem nyújt túl nagy kalandokat. Ezt még tudom azzal fokozni, hogy egy hosszú nap után hazatérve üres a hütő és el kell magamat rángatni a legközelebbi boltba zárás előtt 10 perccel... Hiába, nehéz a felnőttek élete! :)
Egyetlen dolog, ami kicsit tartja bennem a lelket ebben a "zord" időszakban, hogy egy hét múlva ilyenkor a vasútállomáson leszek várakozó állásban. :)

Zárásul meg egy kis német popzene. Csakúgy. Amolyan Hörverstehen(szövegértés) jellege van. - Hátha lehangol titeket is. :) -Fogadjátok nagy szeretettel és tapssal a Silbermond együttest!

Tollwood

Délután valami csodával határos módon nem esett az eső. Sőt még csak nem is szemerkélt... hát fogtam magam és elmentem az un. Tollwood fesztiválra, az Olympiaparkba. Már több mint egy hete tart és eddig esélytelen volt akár már az utcára kimenni a szakadatlan esőzés miatt. Na de most!
Őszinte leszek, nagy kétségekkel indultam el. Igazából csak azért keltem útra, hogy ne kelljen a szobámban ülni, ki akartam egy kicsit mozdulni, tekerni egyet a bicajjal. Azt gondoltam hogy ez a fesztivál is csak egy a sok közül és olyan lesz mint, amilyen a Frühlingsfest volt a Theresienwiese-n, vattacukrokkal, célbadobóval, forgó vackokkal. De nagyon kellemesen csalódtam és München újabb csodás arcát ismerhedtem meg :)
Eleve már a környezet pompás, hisz mégis az Olympiaparkban van. Nem is tudom hirtelen mihez hasonlítani a fesztivált... talán a szegedi Hidivásárhoz. Amolyan tipikus kirakodóvásár azon vállfaja, amikor nem vackokat árulnak. Remekül, izlésesen, egyedien berendezett kis árusítóhelyeken árulnak ruhákat, ékszereket, nemezelt holmikat, öveket, ételeket... mindent. És valóban minden minőségi, egyedi és izléses volt. Legalábbis számomra, hisz teljesen másra számítottam. Esténként pedig az alább látható Music Arena-ban különböző koncertek zajlanak nemzetközi sztárokkal. (Holnap pl. Amy McDonald koncert lesz (+Milow vendégként) Mivel sátorban van a koncert elég jól kihallatszik, gondoltam elmegyek "mellé" és meghallgatom ingyé a koncertet. Így mulat a magyar! :D)


Na ez a kép nem mesél sokat a helyről...
De ha már fentebb a magyarokat emlegettem, akkor mutatok valamit Nektek! :) Az étkezősoron ezzel találtam szemben magam:

Igen, jól látjátok! Egy magyar lángosos :) Hát nem tök jó?! Egyébként mindössze rongyos 4,50 Euróért hozzád is vágnak egy sajtos-tejfölös lángost... 1300 Ft-ból otthon olyan lángost kapsz, ami előtte elénekli neked a Himnuszt. Meg egy másik érdekesség: lehet édes lángost is venni. Láttam amikor egy csaj nutellás lángossal távozott. háááát érdekes. Valahogy eddig még nem jutott eszembe nutellával enni a lángost. Meg a látványa után sem fog... Leszámítva az árat, ami ugyan itt egyáltalán nem sok, ennyi alatt semmi ehetőt nem kapsz, csak hát én ettem már Tősben olyan lángost 1 eurónál kevesebbért, hogy csak na. Mondjuk Tős nem = München. :) Szóval leszámítva az árat nagyon hangulatosan volt berendezve az egész pavilon ill. környzete is és a lángosok is nagyon szépen voltak tálalva. (Szebben, mint Tősben :) ) Bár az egyik gyúrólány cigánylánynak volt öltözve... Ennyit arról, hogy milyennek látnak minket a nyugatiak. :) Mindenesetre hosszú sor állt a lángosos előtt, míg a szemben lévő olasz pizzásnál csak éppen voltak.

Amúgy az egész fesztivált a környezetvédelem, újrahasznosítás és a bio jegyében zajlik. Németek amúgy is nagyon rá vannak pörögve a bio cuccokra (pl. külön bioélelmiszer-boltok vannak)
Egy újrahasznosított virág közlekedési táblákból:


A fesztivál közepén pedig van egy táncbár, ahol minden este ingyen lehet különböző táncstílusokat tanulni, majd az estét végigtáncolni:
marha jól néznek ki élőben az esernyők!


Ja és van Andechser sátor is :P :P
Tollwood egyébként egész sokáig lesz, egészen július 12-ig. Könnyen előfordulhat, hogy még hallotok róla ódákat! :)

Nagyvárosi bolondságok :)

Mivel most nagyvárosban élek - amolyan európai "metropoliszban" (haha :) ) - így egy átlagos szombaton belebotlok amolyan furaságokba, bolondságokba. :) Na meg fura arcokba... de ezt a szálat hagyjuk inkább.
Az egyiket láttam már a neten, youtube-on. Biztos jó néhányatoknak ismerős már az un. "Free hugs". Vagyis ingyenes ölelést kínálnak fiatalok a járókelőknek. :) Mára az egész világon elterjedt szokássá vált. (Nem innen indult) Jópofa ötlet, amolyan jobb kedvre derítő a látvány. Vicces és egyben jó látni, ahogy vadidegenek megölelik és örülnek egymásnak. :)


És egy kis videócska magáról a gondolatról, magától a megálmodótól: (youtube)


Ugye, hogy jobb kedvre derít?! :)

Más, amivel minden szombaton kivétel nélkül találkozom a fő sétáló utcán, az a legény- és leánybúcsúk hada. Szinte 100 méterenként fel van osztva a "terep" az utolsó nagy bulijukra készülő házasulandók és barátaik közt. A nagy csapat egyforma, kompromittáló képekkel és feliratokkal ellátott pólót (egyedileg, direkt erre a napra készítettet) ,valamint még sokszor virágfüzért is viselnek. A menyasszony általában parókát és fátyolt és/vagy menyasszonyi ruhát imitáló tüllt hord, kezében egy nagy kosárral, ami teli vagy lánykori dolgaival, amire már nincs szüksége ezek után (pl. tanga, plüssfigurák, óvszer...) és ezeket a vackokat próbálja eladni a járókelőknek több-kevesebb sikerrel. De láthatóan nagyon jól érzik magukat közben :) Ja, és ne gondoljátok hogy ez éjszaka van! Fényes nappal, kora délután már elkezdik az akciójukat.
Lefényképezni egy kicsit "gázosabb" bandát sikerült csak. Ennél sokkal kulturáltabban (hagyományos bajor öltözetben) is szokták. Meg hát sokkal kulturálatlanabbul is...
(A rózsaszín parókás a menyasszony)

Na, a férfiak meg meg sem próbálják titkolni, hogy az egész tulajdonképpen az ivásról szól. Az a csoport, akiket láttam szombaton (képen), már 3 körül nagyon szép állapotban volta.k.. a vőlegény kezébe volt gipszelve(!) egy nagy sörös korsó és matt részeg volt már akkor. Hát, sok boldogságot hozzá!
A kép béna sajnos, de jól kivehető rajta a vőlegény kispajtás. (igen, a piros neccharisnyás...) Hát, ennek is láttam már sokkal értelmesebb verzióját. De sokszor így és hasonlóan szoktak kinézni a legénységüket búcsúztató ifjak.

Még egy utolsó, hogy valami kedvesebbel búcsúzzam mára. Emlékeztek az előző bejegyzésem utolsó előtti képére?

Itt (jobb oldali épület) minden derűs vasárnapon kijön egy tánciskola és társastáncos zenéket játszanak le, amire mindenki táncolhat. (Amolyan gerillamarketing) Hm, tényleg nagyon kellemes látvány, jó őket elnézegetni egy szép, napos vasárnap délután ilyen környezetben...

München képekben I.

Igen, újra itt... megjártam kétszer MÜ-BP távot, élveztem az otthoni kaja-, süti-, gyümölcsdömpinget, az időjárást, kirándultunk, grilleztünk, szülinapoztunk, buliztunk, filmeztünk, cicáztam, fára másztam és még sok-sok mindent csináltam :) Jó volt nagyon otthon lenni. Több mint jó. Na és az összeesküvésről nem is beszélve! :) Ezek után igen nehéz volt ide visszaszokni... pláne, hogy olyan szomorú idő volt egész héten. Na de már a felén túl vagyok! És még rengeteg tervem vár megvalósításra a következő 2 hónapban ;)

Ma valahogy korábban keltem és végre reggel tiszta volt az ég. Gondoltam kerülök egyet (az "új " bicajommal) és kattintgatok párat. Hisz csak ilyenkor lehet értelmes képeket készíteni. Sem turisták, sem a munkába igyekvők, sem a vásárlók hada nem zavar. Ha valaki egy kellemeset akar sétálni Münchenben, akkor mindenképpen keljen fel egy vasárnap korábban. Megéri ;)
Nos akkor München képekben. Különösebb kommentár, leírás nélkül. (Csak annyi hogy az első négy kép a sarkon lévő utcában van :) szar az élet...)

egyetem (lent) - LMU



Városháza (Neues Rathaus) részlet - lent
Sétálóutca - következő 2 kép



Sétálóutca vége, Karlsplatz

Hofgarten
Jó volt így korán, frissen tekerni egyet. Meg fogom még ismételni máskor is. Talán még sorozat is lehet ebből ;)