2009. augusztus 13., csütörtök

"mivanvelem?"

Elvagyok, jól vagyok. Hol is kezdjem?...
Véget ért a nagy látogatások időszakának, így újra egyedül éldegélek (és blogolok ;) ) Jó volt, hogy voltak kint, sokkal gyorsabban telt az idő és végre jókat ettem :P Most meg persze nem tudok hirtelen mit kezdeni a szabadidőmmel és újra vackokat eszem. Ráadásul a nyári szünet miatt már csak 5-ig dolgozom minden nap. Jut is eszembe, már csak 2 hét van a végéig. Hát ha nem erre mondják, hogy rohan az idő, akkor semmire... (bár közben nem mindig érzem, hogy megmozdul az idő) Amúgy a táborunknak szombaton vége lett. Nem is tudom, hogy örüljek-e neki. Az első pillanattól szinte ezt vártam, hisz nem véletlen nem mentem tanárnak, másrészt meg így rengeteg idő szabadult fel a munkahelyen, aminek következtében egyszerűen halálra unom magam mindennap az irodában és ebben fáradok ki. Amúgy a táborról is van egy kis blogocska itt, ha valakit érdekelne.(GLS- Hoki a mi profilunk) Jó volt azért, csak a munkatárs srácot sokszor egy kiskanál vízbe belefojtottam volna, ha nem kapnék érte 20 év letöltendőt. Annyira elviselhetetlen volt néha, hogy el sem tudom mondani.
Amúgy a koleszban sem futnak túl jól a dolgok. A vezetés egyszerűen kiborító. Szerettem volna szombaton kiköltözni, de erre úgy elkezdett velem kiabálni, mintha gyilkosságra készülődnék... betegek ezek a németek. Belebetegednek a saját szabályozottságukba... Persze ez csak az egyik véglet! A munkatársak és a "felettesek" nagyon jó fejek és teljesen tisztán gondolkodnak. A koleszhoz vissza: teljesen elegem van, hogy örökké zaklatnak a konyha miatt, mert állítólag "szalmonellát lehet kapni olyen piszkos". Közben meg semmi különös, csak élünk benne, használjuk. Csak éppen nem "német-tiszta", nem olyan mint egy kórház. Ja, meg persze felújítják a koleszt (ez is német mánia) és mindennap reggel 7-kor bajor üvöltözésre és zúgó motorra ébredek. Kellemes.
Amúgy jól vagyok tényleg :) Még mindig imádom Münchent és teljesen elolvadok minden alkalommal, amikor meglátom az Alpokat :) És úgy szeretem, hogy minden zöld...
De azért jó lesz már hazamenni! Ilyenkor tudja csak meg az ember, hogy nem is olyan szörnyű a mi kis hazácskánk. Pont attól jó, hogy nem tökéletes (és nem is próbál az lenni :D) Hiányzik már a "kelet romantikája"... Meg Szeged, a Dugó tér, a traccspartyk, Kismocsok, egy jó kis bableves, a maradtoni JB-estek, a Túró Rudi, a varrás, foltvarró foglalkozások, az olcsó árak, na meg persze nem is beszélve a barátaimról, kiscsaládomról és egy bizonyos személyről... jó lesz már hazamenni, no :)

Zárásként meg - hogy ne legyen olyan szentimentális a végszó- fotók a múlt hétről:

Igazi piknik az Englischer Garten-ben
Voltunk a Sommerfest-en az Olympiaparkban. Felültünk egy olyan szerkezetre, hogy fejjel lefelé lógatott a víz felé! Soha többé asszem... de azért jó volt!


Éva, sztárt csinálok belőled ezzel a képpel! :) (Schliersbergalm)


Nem sokára már élőben csodálhattok meg! :) Addig is legyetek jók és élvezzétek ki a nyar utolsó heteit. Hisz én is azt teszem ;)


1 megjegyzés:

  1. szépek vagytok, mindketten, meg a táj is. Majd ősszel, okt vége után engem is jegyezz elő egy talira. addig is puszillak és élvezd ki ezt a 2 hetet és jó utat haza.

    VálaszTörlés