Kloster Andechs

Egy kisebb technikai szünet után újra itt! :) (Hiányoztam, ugye?!)

Mivel tegnap gyönyörű idő volt (végre), gondoltam kinézek mi a helyzet a nagyvároson kívül. Úti célom: Ammersee, valamint Kloster Andechs, amely különösen arról nevezetes, hogy a kolostori mivolta ellenére saját sörfőzdével rendelkezik már 1455 óta. No nekem sem kellett több :P, útra keltem.
A tó ill. a település megközelítése nem igazán jelentett nagy kihívást, mivel az 5-ös S-Bahn egyenesen Herrschingig visz, amely közvetlenül a tó partján fekszik. A kolostor egy nem túl nagy dombocskám helyezkedik el, ahova egy kellemes kis túraút vezet. Mint később kiderül rossz irányba mentem, de nem is baj, arra sokkal szebb volt a táj! Mondjuk azért azt halkan megsúgom, hogy mivel nem vagyok egy talpig izom alkat és ráadásul az Alföld közepén élek, azért egy-egy kaptatós részen rendesen kapkodtam a levegő után. :) És persze meg is jutalmaztam magam! Hogy mivel? na majd megsúgom azt is... ;)

Az erdőből kiérve ez a tisztás következett. Amolyan tipikus bajor táj volt. Már csak a legelésző tehenek hiányoztak!

Maga a kolostor, ami szerintem annyira nem "kolostoros":

Ennél jobb képet sajna nem sikerült összehoznom, mivel nagyon meleg volt és minden porcikám a tópartra kívánkozott. De még legalább 1-szer biztos még elnézek arra.
Belülről a rokokó-fanatikusoknak:
Igazán kis "takaros" hely. (Ha használhatom ezt a szót ebben az esetben.)

Na de a hangsúly Bayernben persze nem a kolostoron van. :P :P :P Naná, hogy a sörkert a siker kulcsa itt! És igen ittan andechs-es Radlert és igen naaaaagyon-nagyon jól esett. (Aki eddig úgy tudta utálom a sört, azt sajnos ki kell hogy ábrándítsam... Nem az én hibám! Hisz Bajorországban élek! :) ) Úgy is mondhatnám, ahogy a nagyok szokták: "Jó főzetet kaptam el!" :) Viszont szégyen, nem szégyen, de az andechses korsó egyszerűen nem akart tőlem elszakadni... A történet folytatását pedig mindenkire rábízom. :) (Nem az én hibám! Magyar vagyok! :) ) Amit viszont sajnálok, hogy magáról a sörkertről nem csináltam képet. No de majd legközelebb!

Itt mérték a nedüt és itt adták ki a jobbnál-jobb bajoros ételeket. Nyammm.

Na és persze a táj sem volt utolsó! Naná, hogy az Alpokra nyílt "majestätisch" kilátás!


Majd irány a tó, Ammersee. Elég hideg volt a víz, nem nagyon fürödtem. Meg sikeresen elaludtam a tűző napon, így kisebb agyfelforrásra ébredtem. No, de inkább jöjjenek a képek!


Majd hazafelé megláttam egy gyönyörű virágzó repce területet, és nem volt mese el kellett egy-két képet kattintanom! Így fogtam magam és leszálltam a következő állomáson az S-Bahnról és irány a semmi. Vagyis a bajor lankák! Na, most képzeljétek el a zöld legszebb árnyalatait, enyhe dombokat, festőien kék eget fehér bárányfelhőkkel és adjatok hozzá egy jó adag napsütésszerűen elénk sárga mezőket... nem tudom ennél jobban leírni. Mindennél szebb volt az a kép... Sajna a képeim nem adják át azt, amiben valóban részem volt.


Hát, valahogy így telt a vasárnapom. Csütörtök munkaszüneti nap, így tervezem, hogy elnézek a Stanberger See-hez is. Majd írok arról is!
Szép hetet nektek! A vizsgázó ill. államvizsgázó barátosaimnak pedig nagyon-nagy kalappal! :)

Ui.: Nagyon köszönöm mindenkinek, hogy gyarapítjátok a "rendszeresen olvasóim" sorát. Jól esik, hogy valaki olvassa is a blogom és nem csak magamnak parádézok itt. :)