Így élek mostanság

Mint, ahogy többen tudjátok egy katolikus lánykollégiumban élek, nevezetesen a Sophie Barat-Hausban. Nem kell rögtön egy zárdára gondolni! A katolikus jelleg annyit takar, hogy időnként vannak misék a lakók számára. És hogy csak lányok vannak? Na és... Augsburgban jó néhány fiúval laktam együtt egy szinten, és nem tették szebbé a hétköznapjaimat, sőt. Egyedül ami kicsit szigorúbb, hogy van házi rend. Aminek minden pontjával egyetértek, kivéve eggyel!


A kollégium 2 fő szárnyból áll: egy un. Neubauból és Altbauból(képen), vagyis új és régi szárnyból. Én a régi szárnyban lakom. A különbség annyi, hogy valóban régi :) Fogalmam sincs mikor építették, de magas belterű (amolyan polgári jellegű), régi bútorokkal a folyosón, régi padlózat.

A szinten csak 3-an lakunk. Viszont van 2 könyvtárszoba, 1 közösségi terem, 2 WC, 1 konyha, 1 TV-szoba és egy piszok nagy aula. (Ne kérdezzétek minek, passz.)

Mint ahogy a mellékelt ábra mutatja, ez a könyvtár...

... ez pedig a konyha. Alapvetően jó, csak az egyik csaj kínai és mindig büdöseket főz és sok helyet magának tud be.

Ez pedig a lépcsőház. Ugye milyen gyönyörű a korlát?

Na akkor jöjjön a lényeg: az én szobám :)
Tágas, kényelmes, de egyenlőre belakatlan. Bármit is csinálok, nem lesz otthonosabb. De talán majd idővel.
A kilátásom nem a legtökéletesebb: egy belő udvar ereszcsatornájára néz :) igazán különleges látvány!

Másik sarkon (jobbra haladok az ablaktól nézve). Ágy, kisasztal és egy falba beépített polc, ami persze tök üres, mert nincsenek felesleges mütyürjeim.

Amint látható, van vitrines szekrényem is. De hogy minek... nincsenek porcelán halaim, cicám meg hasonló szépségeim. :) Így itt tartom az apróságaimat, ami persze a rendetlenség gonosz látszatát keltheti. (De rend van végre!)

Hát itt tengetem napjaimat. Szeretek itt lakni, szerintem nagyon jól jártam ezzel a kolesszal, hisz nemcsak a belváros van közel, hanem az Englischer Garten is. Bicajjal meg pláne minden elérhető. Jaj, tényleg. a bicajomról is szerettem volna mutatni egy képet! Íme a vasparipám:

Kicsit (nagyon) rozsdás, kicsit (nagyon) régi a kereke de... én használom :)

A végére pedig egy kis ráadás: ;)

Ez vagyok én ma. Sokat változtam? :D Biztos az alpesi levegő teszi... ;)