Akkor vágjunk bele! :) -1.nap-

Hát akkor kezdjünk bele végre rendesen ebbe a blogba. Tudom, hogy közel se lesz olyan érdekes, mint Juci indiai, vagy Szabina ír és ausztrál blogja, hiszem szinte a szomszédban vagyok, még az órámat se kellett átállítanom. De azért szeretném nektek megmutatni a német életem és egy kis ízelítőt adni az igazi bajor kultúráról. Valamint bemutatni mindazt, ami un. "tipikus német". :) Annyit már most elmondhatok, hogy elsőre beleszerettem Münchenbe. Egyszerűen nem tehettem mást, elcsavarta a fejem :) A rengeteg zöld, tavak a város közepén, a tiszta utcák, rendezettség, gyönyörűen megőrzött épületek, a biciklimánia, a nyugalom, no és persze az elmaradhatatlan Radler, Breze (bajor perec), és a jó kis bajor ételek :P ... és ez csak néhány dolog, ami annyira közel áll a szívemhez.
Annyi mindent kellene mesélnem már erről a pár napról is, azt se tudom hol kezdjem :)
Majd a képek mesélnek magam helyett!

Még láttunk útközben hófedte Alpokat! Nem is volt valami túl meleg...

Nagypéntek (Karfreitag) munkaszüneti nap a németeknél. Nincs semmi nyitva és legalább olyan komolyan ünneplik ezt a napot, mint magát a húsvétot. Elmentünk egy "felvonulásra", amely a Michaelskirche-ből indult és a város fő sétálóutcáján haladt végig. Összesen 16 "állomás" volt, ahol különböző nemzetek hívői gyülekeztek és megszólaltak az adott nyelven. A magyar a 13. volt.

Mariaplatz a város főtere. Háttérben az Altes Rathaus (Régi Városháza).
Nem is kell talán hozzáfűznöm, de gyönyörű időnk volt végig. :)

Schloss Nymphenburg (nymphenburg-i kastély) előtt. Történetéről csak annyit, hogy a bajor választófejedelem és felesége 1664-ben fiúgyermekük születése alkalmából nyári kastélynak emeltette. (Ez az un. "örüljhogyfiú" ajándék :) )

A barokk kertje pedig önmagáért beszél. A képen nem látszik, de egyébként számos csatorna szeli át a parkot.


Majd következett az Olimpiai Park. Az egész parkot, az össze épületet a terrortámadásról elhíresült 1972-es nyári olimpiára húzták fel.

Az Olimpiai Park egy része felülről, az Olimpiai Toronyból. A torony maga 290 m magas, és egy piszok gyors, gyomorforgató lift visz fel.
(Ugye észrevettétek a münches pólóm ;) )

A torony és az épület egy része, amely számomra nagyon érdekes volt, mivel egyetlen egy egyenest se találni sehol. Se párhuzamost, de derékszöget és szokványos vonalvezetést. (Javíts ki Éva, ha tévedek :) )

Ez pedig maga a park része. Tipikus német dolog: semmit se hanyagolunk el. Gyönyörűen hasznosítják a park minden egyes épületét, megépült felületét. Jó idő lévén rengetegen voltak a parkban (szigorúan biciklivel jöttek! :) ). Családok, párok, baráti társaságok együtt napoztak, piknikeztek, görkoriztak, csónakáztak vagy csak egyszerűen sétáltak egy jót. Mindezt szinte a belvárosban!

A park közvetlen közelében van az un. BMW-Welt (BMW-Világ), így hát nem volt mit tenni, benéztünk. Rengeteg "csóró ócskavas" egy óriási teremben. A legdrágább példány ha jó emlékszem 140.000 Euró (kb. 42.000.000 forintocska) körül mozgott. Amit én kinéztem magamnak (képen) azért olcsóbb pár ezerrel. :) Hát mondjátok, hogy nem illik hozzám! :) (Reklám helye: szponzort keresek a tuti befektetésemhez!)


Este még tettünk néhány kört -félholtan- a környékemen, ahol lakom. Hát nem panaszkodhatok, az biztos... szinte a belvárosban, a diák- és művésznegyedben lakom. Az utcák éjszaka tele vannak kiülős helyekkel, pezseg az élet. Tehetséges és kevésbé tehetséges művészek árulják portékájukat a füvön. Komolyan, néha már úgy éreztem magam, mintha a horvát tengerparton lennék. :)
A 2. kép egy sarokra van tőlem. Az alkotás neve "Sétáló ember" és 17 m magas.
Nem mellesleg München és többek közt ez a negyed a Jugendstil (szecesszió) bölcsője.

Hát ez volt az első napi programunk. Mondanom sem kell, jót aludtam éjszaka... :)
Majd még folytatom a felfedező kalandtúránk bemutatását. Most megyek, lassan dél és az Englischer Gartenben szeretném elkölteni az ebédkémet... Hiába, kegyetlen az élet! :)

Kellemes Húsvétot Mindenkinek!